GNOMÓNIÁS GOMBABETEGSÉG

A levélfoltosság gomba (Gnomonia leptostyla) olyan rendszeres és súlyos kórokozó, ami ellen az ökológiai termelésben alkalmazható bordói lével, később kénnel is kell permetezni, rügyfakadástól a hajtásnövekedés befejeztéig. Az ökológiai szemlélet szerint a betegségnek ellenálló fajták telepítésével kell a vegyszerezési szükségletet csökkenteni. Szerencsére a hazai diófajták közül az Alsószentiváni 117-es fajta a betegséggel szemben kiemelkedően ellenáll, és a másik két fajta, a Milotai 10-es és a Tiszacsécsi 83-as is mérsékelten ellenáll.

XANTHOMONASZOS BAKTERIÓZIS

A baktériumos levél- és termésfoltosság (Xanthomonas juglandis) a diótermést komolyan veszélyezteti, hűvös, csapadékos tavaszú években. Szükség esetén az ökológiai gazdálkodásban felhasználható réztartalmú készítményekkel kell permetezni, rügyfakadástól júniusig terjedő időben 10-14 naponként, súlyos fertőzésnél 7-10 naponként. Ez a hagyományos eljárás is, bár hagyományosan a baktérium réz-rezisztenciája miatt egyre inkább szerves gombaölőszerekre is rákapnak.

Javasolják, hogy a télen is a fán maradt diókopáncsot le kell verni a fáról.

Ez a hagyományos, tiszaháti diótermő táj művelésének technológiája, tökéletesen biológiai művelés. A fűtermést lekaszálva tehenekkel hasznosították.

A természetben a vadon nőtt diófák alatt különböző növények nőnek, legtöbbször fűfélék. Kertekben, szőlők, szántók végében is fű van alatta. És milyen szép nagy diófák nőnek füves területen!

A dióültetvény területén létesített - magától létesülő - gyep között nagyon hasznosak a gyepkultúrába illeszkedő pillangósvirágú növények - vörös- és fehérhere, gomborka, szarvaskerep, kisebb növésű bükkönyfélék, stb.

Ha már ismerjük, dióskertünkben milyen betegségek és károsítók fordulhatnak elő, elgondolkozhatunk, hogy a hagyományos növényvédelmi eljárásokat meghaladva milyen módon képzeljük el a biológiai védekezést ellenük.

Ökológiai szemléletű növényvédelemnek nevezhetjük, ha a kártevők ellen nem vegyszereket, hanem más élőlényeket vetünk be. Ezt a harcot bízhatjuk a természetre, a kártevők és az őket pusztító más élőlények természetes egyensúlyának kialakulásában bízva, vagyis hogy nem csinálunk semmit.

Szóval, nem könnyű az ökológiai diótermesztők élete. Van olyan veszély, ami ellen nem is tudnak mit tenni. Ilyen például a dió vírusbetegsége.

A gyűrűs levélfoltosság vírusát vagy a faiskolából hozza magával a csemete, vagy levéltetvek viszik át a diófára. Szerintem ez utóbbi eset elhanyagolható, mert a dió levéltetvei jellemzően csak a dión élnek, más fafajról nem tudják a vírust áthozni, a vírusfertőzött diófa viszont nem gyakori, mert vagy gyorsan kipusztul, vagy a gazdája vágja ki gyorsan.

A madarakat folyamatosan etessük, aki eddig nem tette, most is elkezdheti, de csak akkor szabad felhagyni vele, ha már kitavaszodott, és van élelem a természetben is! ( az egy helyre szokott madarak az élelemforrás elapadása után nem tudnak maguknak elég gyorsan új helyet keresni, így éhenpusztulhatnak.)

Cinkéknek a készen kapható, hálóban lévő magokkal teli faggyúgömb, etetőbe aprómag, vegyesen, napraforgó az ideális. A gerléknek és a galamboknak búza, napraforgó, kukorica a megfelelő, rigók, varjak, szarkák, mátyás madár szívesen fogyaszt pl túrót.

B orongós napok tűnjetek tova,
O kkal szomorú ne legyél soha!
L épteid kísérje töretlen szerencse,
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre!
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai,
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai!

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő,
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő!

É vek ha múltok, ha elszálltok napok,
V idámságot, örömet számolatlan adjatok!
E lfusson most az óévnek malac a,
T öbbé ne legyen senkinek panasza!

Karácsony jelképei

Vajon tudjuk-e mit jelentenek a szeretet ünnepén használt szimbólumaink?

A hónap növénye: mikulásvirág

Egy friss tanulmányból megtudhatjuk, mi európaiak mit találunk fontosnak karácsonykor.

Az ünnep nem is ünnep karácsonyfa vagy mikulásvirág nélkül.

Mit jelent a karácsony az európaiaknak? Hogyan ünnepeljük? Melyik a legfontosabb ünnepi jelkép? Az európai Poinsettia Szövetség egy három hónapos, egész Európát átfogó felméréséből kapunk választ a kérdésekre.*

Csillagok nélkül nem lenne ugyanaz: A karácsonyfák és a hangulatvilágítás után a csillagok és a csillag alakú mikulásvirág a legfontosabb karácsonyi szimbólumok.

A csipkebogyó, elsősorban a vadrózsa - latin nevén Rosa canina,- finom és nagyon egészséges (ál)termése, melyet már a Krisztus előtti időkben is ismertek.

Miután elvirágzik a rózsa virág része, és lehullanak a szirmok, lassan kifejlődve ott marad utána ez a vitamindús termés, melynek érett állapotú színe igen jellegzetes, korall, narancs vagy pirosas.

Ám minden rózsa termel bogyót, ha nem vágják le a szárról a virágot, s hagyják termését beérni.

 Az országos tisztifőorvos III. fokú hőségriadót adott ki július 8-tól kezdve, s azóta, ha ingadozó mértékben is, egyfolytában tart a kegyetlen meleg.

 Megdőlt a budapesti, majd az országos napi melegrekord. Július 9-én, szombaton az 1927-ben Szegeden mért 37,8 foknál magasabb, 37,9-es értéket mértek. Vasárnap délutánra még rosszabb lett a helyzet. Újpesten volt az országban a legmelegebb, 38,5 fok. (Az eddigi csúcsot, 37,8 Celsiust 72 évvel ezelőtt, Szegeden regisztrálták.) A napon pedig jóval 40 fölé kúszott a hőmérőben a jelzőfolyadék.

A Magyar Nemzeti Parkok Hetét az ökoturizmus és a természetvédelem jegyében immár ötödik alkalommal rendezik meg, házigazdája az idén a Duna-Dráva Nemzeti Park.

A szakmai közönséget június 17-én, pénteken várják a Pécsett megrendezésre kerülő ökoturisztikai és természetvédelmi konferenciára. A nagyközönségnek is számtalan programlehetőség kínálkozik június 18-án, majd a folytatásban június 20–26. között.

Június 18-án, szombaton a pécsi Barbakán téren kerül sor a hagyományos „zöld forgatagra”, ahol a nemzeti parkok bemutatkozásával egyidejűleg ételkóstolás, kézműves foglalkozások, előadások, játékos természetismereti vetélkedők kerülnek sorra.

Lassan végéhez közeledik több fejlesztési pályázat, melynek erdményeit a
Hortobágyi Nemzeti Parkba látogatók idén tavasztól már láthatják.

A Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékeinek, látnivalóinak
bemutatási infrastruktúrája sokáig nem volt megfelelő, azonban a
pályázati lehetőségek révén a 2000-es évek eleje óta folyamatosan
fejlődik. Elkészült a HNPI látogatóközpontja, a Fecskeház Erdei Iskola,
Halastavi Kisvasút… stb., ezért az ide érkező nagyszámú vendégnek csupán
a helyi nevezetességekkel volt lehetősége megismerkedni.

Komplex ökoturisztikai fejlesztés fejeződik be tavaszra a Fertő-tájon és
az Alpokalján uniós támogatással, a 385 millió forintos projektet kilenc
önkormányzat a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság konzorciumi
vezetésével hajtja végre.

A beruházási összegből kerékpárút szakaszok épültek Ágfalván, Harkán,
Nagycenken, Répcevisen és Zsirán összesen mintegy hat kilométer
hosszúságban. Tavasszal már új kerékpáros pihenőhelyek várják a
kerekezőket, akiknek tájékozódását a bicikli utak kitáblázásával
segítik.

z Ökotárs Alapítvány által meghirdetett Év Fája 2010 címet az a platán
fa nyerte el, melyet a Letenyéért Közéleti Egyesület jelölt a versenybe
Zala megyéből.

Az Európai Év Fája versenyhez csatlakozva az Ökotárs Alapítvány
Magyarországon először rendezte meg a vetélkedőt. A döntőbe 13 fát
választott az Ökotárs Alapítvány zsűrije, amelyekből a közönség
szavazással választotta ki a neki legjobban tetszőt.

A kezdeményezés számottevő érdeklődést keltett: a július 31-i határidőig
összesen 125 fát jelöltek az ország minden részéből magánszemélyek,
civil szervezetek és önkormányzatok.

Vasárnap este befejeződött a magyar városok és falvak ünnepe, a Nemzeti Vágta.

A budapesti Hősök terén tartott rendezvényen Demecser település versenyzője, Gajdos Zsolt kapta meg, és emelhette magasba a bajnoki cím dicsőségének szimbólumát. A Nemzeti Vágta díszkardja meleltt természetesen, a 20 millió forintos fődíj is Denmecseré. A második helyet Érsekhalma, a harmadik helyet pedig Bordány szerezte meg.
Az ötnapos országimázs-fesztivál minden eddigi nézői rekordott megdöntött.